Az általunk ismert Coffea növény a trópusi Afrikából származik - ahol ma is vadon terem - és emberi közvetítéssel került át más kontinensekre, meghódítva az egész világot. Legismertebb fajtái a Coffea arabica, amit eredeti formájában Etiópia fennsíkjain ma is termelnek, valamint a Coffea canephora, ismertebb nevén Robusta. Ezt a fajtát csak 1860 után fedezték fel a Viktória tó (Uganda) közelében.

Valószínű, hogy a kávécserje jóval idősebb az emberiségnél. Az is valószínű, hogy a mai felhasználási módokat a legkülönbözőbb formák előzték meg a múltban, úgy, mind az édes gyümölcshús kifőzése vagy a nyers szemek megrágása.

Biztosnak számit, hogy a kávé Kelet-Afrikából a Vörös Tengeren keresztül jutott el Jemenig. Hosszú ideig sikerült az araboknak a kávétermesztés monopóliumát megőrizniük. A kávéivás élvezete először az iszlám területén terjedt el és csak a XVII. század elején került Európába. Ebben az időben Holland és Portugál hajósok vitték el a kávécserjét Ceylonra. 1706-ban került el az első kávécserje az amsterdami üvegházakba. Hamarosan eljutnak a növények más európai termesztőkhöz és 1723-ban de Clieu Kapitány révén Martinique szigetére. Ezeket a növényeket tekinthetjük az amerikai kávétermesztés anyanövényeinek.

A kávépalánták a kiültetés után három évvel virágzanak, de teljes terméssel csak 5-6 év után számolhatunk. A kávécserje egyik különlegessége a hosszú érési periódus, ami 6-11 hónap között lehet. Ez azt jelenti, hogy a kávészüretnél már a következő virágbimbók megtalálhatók és előfordul, hogy érett és zöld szemek valamint virágok egy ágon egyszerre találhatók meg. Ez az eltérő érési fok a kávészüretnél is problémát okoz. A kávé minősége szempontjából ezért nagyon fontos, hogy nagy hozzáéretéssel járjanak el. A szemek akkor érettek, ha csillogó pirosak, teltek. A szemeket kézzel szedik és szortírozzák a feldolgozás előtt.

Az érett kávécseresznye nem élvezhető, ezért a két kávébabot meg kell szabadítani az öt körülvevő gyümölcshústól. Ez történhet nedves és száraz eljárással. A választott eljárás alapvető kihatással van a kávé minőségére. A nedves eljárásnál fellépő fermentáció aromaanyagokat szabadít fel és jobb minőségű kávét eredményez. Befolyásolja a kávé minőségét a termesztés magassága is. A csapadékosabb klíma, hűvösebb éjszakák, lassúbb érést eredményeznek és elősegítik az íz és aromaanyagok kialakulását.

A termőterületekről zsákokban vagy konténerekben kerül a nyerskávé a nagykereskedők raktáraiba. Európában Amsterdam, Hamburg, Bréma és a hozzánk legközelebb eső Triest a legjelentősebb kávékikötők.

A fogyasztók által annyira kedvelt kávéaroma csak a pörkölési folyamat alatt alakul ki. Az alkalmazott pörkölési technikák azt célozzák, hogy az alkotóelemek hő hatására lebomoljanak és átalakuljanak íz és aromaanyagokká.

A hatvanas-hetvenes évek nagyüzemi dömpingje után - ahol a pörkölési időt akár egy perc alá is leszorították - újra előtérbe került a kézműves pörkölés. Ezek a kis pörkölők a legjobb arabica kávékat felhasználva, pörkölődobos eljárással, viszonylag lassú (15-20 perces ) pörkölési periódussal állítják elő a kávékülönlegességeket.

A QAWA Art of Coffee is ezt a kézműves módszert alkalmazza kiváló minőségű kávéi és kávékeverékei előállítására.